PADLÁS SZEGLET

„A magyar népmese olyan, mint a nemez. Ősi, a föld adta nekünk. Múltja van. Ereje van.” Közel egy éve ismerkedtem meg Annamarival az interneten. Akkoriban kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy talán érdemes lenne megpróbálkozni néhány nemezem értékesítésével. Mivel legszívesebben mesélő nemezeket készítettem már akkor is,  volt néhány ujjbábom s más apróságom a szekrényfiókban, amiket elkezdtem megmutatni a nagyvilágnak.  Annamari volt a legelső igazi vásárlóm, aki ismeretlenül talált rám, és már a kezdeti néhány üzenetváltásunkból kiderült, hogy nem egyszerű adok-veszek lesz ez. Amikor megtudtam, hogy nem csak hogy óvónéni, hanem szívügye a drámapedagógia és a magyar népmese, és olyan nemez bábkészletet

  „Azokban a régi szép időkben, melyek már csak a mesékben élnek, úgy mondják, soktornyú, hatalmas várkastély állott a tihanyi hegy fokán. Aranyos teteje messze csillogott a víz felett.” /Lipták Gábor: Aranyhíd – Balatoni mesék, mondák, történetek/ Az alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház felkérésére készítettem ezt a legendamesélő nemezkészletet egy jól ismert balatoni történethez, Helka és Kelén legendájához. Nem titkolt vágyam, hogy a nemezeimen keresztül a nemezben, mint ősi anyagban, és elődeink  többszáz, többezer éves meséiben, legendáiban rejlő archaikus tudást egymásba fonva adhassam át gyerekeknek, felnőtteknek. Ezért készítek nagy-nagy szeretettel mesélő nemezeket legendákhoz, népmesékhez. Megtiszteltetés, és nagy öröm, hogy az

„A mai emberek nem igen hiszik a régi pásztorlegendákat. Pedig a vének váltig bizonygatják, hogy a sejtelmes pusztai éjszakában sok minden történhetik….” /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Szülőföldem, a Sárrét számtalan titokzatos legendában bővelkedik boszorkányokról, farkasokról, sárkányokról…. A hiedelem szerint a sárrét leghíresebb táltosa bizonyos Csuba Ferenc volt, földöntúli képességekkel és erővel rendelkezett, még a szelet is meg tudta fordítani. Messzeföldön ismertté mégis a csökmői sárkányhúzatás miatt vált a neve. Nemezszőnyegem témáját ez a sárréti legenda ihlette. Munkám 2020. júniusában a Hagyományok Háza „Most van időm alkotni –Több leszel ha alkotsz” című pályázatán a Népművészeti Módszertani Műhely munkatársainak szakmai döntése alapján díjazásban részesült.

„Sötét éjszakákon vijjogott a nádas. Különös hangok támadtak, némelykor mintha kiáltottak volna, hol itt, hol meg amarra. Beszélték, hogy a lápok közt lapuló kis szigeteken boszorkányok szoktak lagzit tartani. Sötét, csillagtalan éjszakákon ma is lidérclángok táncolnak a halom körül.”  /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Nemeztakaróm témáját szülőföldem, a Sárrét legendáiból merítettem. A sárréti települések határában egykor húzódó laponyagos, nádas vidékek titkairól sok mendemonda kering errefelé. A régi öregek úgy emlékeznek, hogy hajdan boszorkányok ütöttek itt tanyát. Sokan látni, legtöbben csak hallani vélték őket, ahogy hangosan kurjongatva, nagyokat rikkantva eszelős táncot jártak a sűrű nádasban. A kisszőnyegem vizes-szappanos nemezelési technikával

„Veszedelmes állatok voltak. Télszakán még a faluba is bemerészkedtek. Mondják, hogy a régi időkben sok kalandjok volt a sárrétieknek velük.”  /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Nemeztakaróm témáját szülőföldem, a Sárrét legendáiból merítettem. Fontosnak tartom, hogy közvetlen környezetünk múltját, legszorosabb gyökereinket, a valaha itt élt emberek, a közvetlen felmenőink életét, mindennapjait és hiedelmeit is minél szerteágazóbban és mélyebben megismerhessük, és megismertessük a következő generációval.  A Sárrét valaha nehezen járható lápos, vizes terület volt, olyannyira, hogy nemritkán csónakkal közlekedtek a település emberei. A vizek menti nádasok titokzatos világáról sok legenda született errefelé, melyeket Szűcs Sándor etnográfus, a „Sárrét tudósa”, a „Háromföld

A magyar népköltészet rendelkezik a világ leggazdagabb népmesekincsével. Népmeséink belső-ázsiai gyökerű, az életről tanító, szájról-szájra terjedő csodálatos történetek, az apáról fiúra hagyományozott egyetemes ősi tudást tükrözik. A magyar népmesékben szereplő csodák nem az egyéni képzelet teremtményei, hanem évszázadok, évezredek alatt megformált alkotások. Szereplői, helyszínei szimbolikus jelentéssel bírnak. Népmeséink gyakori szereplői és egyben fontos ősi szimbólumai a Nap, a Hold és az Esthajnalcsillag. NAP – Népmeséink hőse a Nap egyéves életútját járja végig kalandozásai során. A Nap éltető fény, a teremtő féfierő ősi szimbóluma. Színe az arany. A magyar népmesékben az útnak induló hőst szimbolizálja. HOLD – a Hold az éjszaka

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. Elsőként egy, a nő-férfi összekapcsolódást jelképező szárnyas oltár vázlatrajzára esett a választásom. A terv eredetileg a kabai házasságkötő terem falára készült (végül nem ez a változat került fel), jelképezvén a férfi-női összekapcsolódást, amelyből új élet születik. A nemeztakarómon szintén a férfi (Nap) és női (Hold jelképek láthatók, áttündökölve az életfa ágai közt. A napos-holdas életfa/világfa táltos hitű őseink alapszimbóluma, világszinteket összekötő

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. A Debreceni Állatkertbe készült ez a három kupolás madárröpde terv, melyre rápillantva azonnal nyilvánvaló volt számomra, hogy ezek bizony jurták. A kupolás forma, a rácsos szerkezet egyértelműen jurtára emlékeztetett, így üreges („félüreges”) tárgykészítési technikával három mesejurtát készítettem. A „hármasság” a Nap-Hold-Csillag hármasát hívta elő belőlem, így színeik, „jegyeik” is ennek megfelelően születtek. Majd a jurtafalu benépesült emberekkel, állatokkal. Tűnemezes technikával formáltam

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. A hajdúszoboszlói Szent István parkba készült ez az Emese mondáját megjelenítő különleges emlékmű tervezete, melynek kivitelezése még várat magára. A Harangházhoz vezetne ez a gyalogos sétány, mely szervesen illeszkedne a Harangház, és az építményt körülölelő, honfoglalást szimbolizáló szoboregyütteshez. A mondabeli Emese, akinek megidézett fekvő alakja végignyúlik a sétányon, különös álmot látott. Egy turulmadár szállt fölé, aki megjósolta, hogy gyermeke fog születni,