fbpx

Célba ért üzenet

Célba ért üzenet

„A magyar népmese olyan, mint a nemez. Ősi, a föld adta nekünk. Múltja van. Ereje van.” Közel egy éve ismerkedtem meg Annamarival az interneten. Akkoriban kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy talán érdemes lenne megpróbálkozni néhány nemezem értékesítésével. Mivel legszívesebben mesélő nemezeket készítettem már akkor is,  volt néhány ujjbábom s más apróságom a szekrényfiókban, amiket elkezdtem megmutatni a nagyvilágnak.  Annamari volt a legelső igazi vásárlóm, aki ismeretlenül talált rám, és már a kezdeti néhány üzenetváltásunkból kiderült, hogy nem egyszerű adok-veszek lesz ez. Amikor megtudtam, hogy nem csak hogy óvónéni, hanem szívügye a drámapedagógia és a magyar népmese, és olyan nemez bábkészletet

Balatoni legendák – Helka és Kelén

Balatoni legendák – Helka és Kelén

  „Azokban a régi szép időkben, melyek már csak a mesékben élnek, úgy mondják, soktornyú, hatalmas várkastély állott a tihanyi hegy fokán. Aranyos teteje messze csillogott a víz felett.” /Lipták Gábor: Aranyhíd – Balatoni mesék, mondák, történetek/ Az alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház felkérésére készítettem ezt a legendamesélő nemezkészletet egy jól ismert balatoni történethez, Helka és Kelén legendájához. Nem titkolt vágyam, hogy a nemezeimen keresztül a nemezben, mint ősi anyagban, és elődeink  többszáz, többezer éves meséiben, legendáiban rejlő archaikus tudást egymásba fonva adhassam át gyerekeknek, felnőtteknek. Ezért készítek nagy-nagy szeretettel mesélő nemezeket legendákhoz, népmesékhez. Megtiszteltetés, és nagy öröm, hogy az

A sárkányhúzató sárréti táltos legendája

A sárkányhúzató sárréti táltos legendája

„A mai emberek nem igen hiszik a régi pásztorlegendákat. Pedig a vének váltig bizonygatják, hogy a sejtelmes pusztai éjszakában sok minden történhetik….” /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Szülőföldem, a Sárrét számtalan titokzatos legendában bővelkedik boszorkányokról, farkasokról, sárkányokról…. A hiedelem szerint a sárrét leghíresebb táltosa bizonyos Csuba Ferenc volt, földöntúli képességekkel és erővel rendelkezett, még a szelet is meg tudta fordítani. Messzeföldön ismertté mégis a csökmői sárkányhúzatás miatt vált a neve. Nemezszőnyegem témáját ez a sárréti legenda ihlette. Munkám 2020. júniusában a Hagyományok Háza „Most van időm alkotni –Több leszel ha alkotsz” című pályázatán a Népművészeti Módszertani Műhely munkatársainak szakmai döntése alapján díjazásban részesült.

Boszorkányok históriája

Boszorkányok históriája

„Sötét éjszakákon vijjogott a nádas. Különös hangok támadtak, némelykor mintha kiáltottak volna, hol itt, hol meg amarra. Beszélték, hogy a lápok közt lapuló kis szigeteken boszorkányok szoktak lagzit tartani. Sötét, csillagtalan éjszakákon ma is lidérclángok táncolnak a halom körül.”  /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Nemeztakaróm témáját szülőföldem, a Sárrét legendáiból merítettem. A sárréti települések határában egykor húzódó laponyagos, nádas vidékek titkairól sok mendemonda kering errefelé. A régi öregek úgy emlékeznek, hogy hajdan boszorkányok ütöttek itt tanyát. Sokan látni, legtöbben csak hallani vélték őket, ahogy hangosan kurjongatva, nagyokat rikkantva eszelős táncot jártak a sűrű nádasban. A kisszőnyegem vizes-szappanos nemezelési technikával

Farkasszigeti legendák

Farkasszigeti legendák

„Veszedelmes állatok voltak. Télszakán még a faluba is bemerészkedtek. Mondják, hogy a régi időkben sok kalandjok volt a sárrétieknek velük.”  /Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa/ Nemeztakaróm témáját szülőföldem, a Sárrét legendáiból merítettem. Fontosnak tartom, hogy közvetlen környezetünk múltját, legszorosabb gyökereinket, a valaha itt élt emberek, a közvetlen felmenőink életét, mindennapjait és hiedelmeit is minél szerteágazóbban és mélyebben megismerhessük, és megismertessük a következő generációval.  A Sárrét valaha nehezen járható lápos, vizes terület volt, olyannyira, hogy nemritkán csónakkal közlekedtek a település emberei. A vizek menti nádasok titokzatos világáról sok legenda született errefelé, melyeket Szűcs Sándor etnográfus, a „Sárrét tudósa”, a „Háromföld

Mesélő nemezek

Mesélő nemezek

A magyar népköltészet rendelkezik a világ leggazdagabb népmesekincsével. Népmeséink belső-ázsiai gyökerű, az életről tanító, szájról-szájra terjedő csodálatos történetek, az apáról fiúra hagyományozott egyetemes ősi tudást tükrözik. A magyar népmesékben szereplő csodák nem az egyéni képzelet teremtményei, hanem évszázadok, évezredek alatt megformált alkotások. Szereplői, helyszínei szimbolikus jelentéssel bírnak. Népmeséink gyakori szereplői és egyben fontos ősi szimbólumai a Nap, a Hold és az Esthajnalcsillag. NAP – Népmeséink hőse a Nap egyéves életútját járja végig kalandozásai során. A Nap éltető fény, a teremtő féfierő ősi szimbóluma. Színe az arany. A magyar népmesékben az útnak induló hőst szimbolizálja. HOLD – a Hold az éjszaka

Életfa

Életfa

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. Elsőként egy, a nő-férfi összekapcsolódást jelképező szárnyas oltár vázlatrajzára esett a választásom. A terv eredetileg a kabai házasságkötő terem falára készült (végül nem ez a változat került fel), jelképezvén a férfi-női összekapcsolódást, amelyből új élet születik. A nemeztakarómon szintén a férfi (Nap) és női (Hold jelképek láthatók, áttündökölve az életfa ágai közt. A napos-holdas életfa/világfa táltos hitű őseink alapszimbóluma, világszinteket összekötő

Mesejurták

Mesejurták

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. A Debreceni Állatkertbe készült ez a három kupolás madárröpde terv, melyre rápillantva azonnal nyilvánvaló volt számomra, hogy ezek bizony jurták. A kupolás forma, a rácsos szerkezet egyértelműen jurtára emlékeztetett, így üreges („félüreges”) tárgykészítési technikával három mesejurtát készítettem. A „hármasság” a Nap-Hold-Csillag hármasát hívta elő belőlem, így színeik, „jegyeik” is ennek megfelelően születtek. Majd a jurtafalu benépesült emberekkel, állatokkal. Tűnemezes technikával formáltam

Emese álma

Emese álma

Rácz Zoltán Príma díjas építészmérnök azzal az ötlettel keresett meg, hogy készítsek saját technikával, saját elképzelés alapján olyan egyedi alkotásokat, amiket az ő építészeti tervei inspiráltak. Három, egymástól témában és megjelenésben is igen távol álló tervrajzra esett a választásom. A hajdúszoboszlói Szent István parkba készült ez az Emese mondáját megjelenítő különleges emlékmű tervezete, melynek kivitelezése még várat magára. A Harangházhoz vezetne ez a gyalogos sétány, mely szervesen illeszkedne a Harangház, és az építményt körülölelő, honfoglalást szimbolizáló szoboregyütteshez. A mondabeli Emese, akinek megidézett fekvő alakja végignyúlik a sétányon, különös álmot látott. Egy turulmadár szállt fölé, aki megjósolta, hogy gyermeke fog születni,